Tudjátok mi a hasonlóság a tányér és a figyelemelterelés között? Mindkettő lehet fatál-is!
Ha sikerült abbahagyni a nevetést (vagy szörnyülködést) a lead gyémántfokozatú poénján, akkor kezdhetjük is. Mai témánk a vezetés közbeni figyelem megosztására alkalmas tevékenységek köre. Nem az a baj, hogy ránéztél a mobilodra, hanem, hogy nem nézted az utat. Gyorsan elmesélek egy majdnem-balesetet, ami velem történt meg. Korábban egy saját fedélzeti videó alapján gondolkodtam el, mi lenne, ha nem oda figyeltem volna...
Itt álltam, csak nem erre néztem (Forrás: Google Street View)
A helyszín Budapest, befelé tartottam a Kerepesi úton és jobbra szerettem volna a fordulni a Stadionoknál Fedett Sportlétesítményeknél. A külön jobbra vezető íven átvezet egy zebra, ahol ugye elsőbbséget kell adni a gyalogosoknak. Meg is álltam annak rendje s módja szerint, elhaladt akinek el kellett. Közben erősen balra kellett fordítani a fejemet, hogy megnézzem, szabad-e a szélső sáv a Hungárián. Tiszta volt a levegő, közben (automataváltós kocsimmal) már kúsztam kifelé, amikor megint előre tekintettem. Ekkor vettem észre a motorház fedélre támaszkodó idős urat, aki jogos felháborodásában néhány keresetlen jelzővel illetett. Bocsánatot kértem, az ijedségen kívül nem esett baja a bácsinak...
Mi történt?
Egészen egyszerűen nem arra néztem, amerre éppen a kocsi haladt. Ezt a hibát leggyakrabban egyénként hátramenet végzése közben követi el a legtöbb sofőr, olyankor még hajlamosabbak vagyunk nem a menetirányba nézni. És ennél veszélyesebb dolog kevés van. Nem elég, hogy simán a forgalom más résztvevőinek szemmel tartása figyelmet von el arról ami előttünk történik, napjainkban simán megspékeljük ezt azzal, hogy nem tudunk elszakadni kütyüjeinktől. Telefonálunk, SMS-t írunk, navigálunk (persze útközben nyomkodva), eszünk, iszunk, dohányzunk, sőt itt a tavasz úgyhogy nemsokára.... de erről kicsit később.
Hát ez meg hogyan került ide?
Ez a kérdés merült fel bennem, amikor a bácsika már a motorháztetőn támaszkodott. Csak 1-2 másodpercre nem előre néztem, és már ott is volt. Nekem szerencsém volt, hiszem max. 4-5 km/h sebességgel haladtam, és a fékre lépve azonnal megállt a kocsi. De mi van akkor, ha pl. 50-nel megyünk? Igazából nem az akadály kerül hirtelen elénk, hanem csak nincs időnk reagálni, mert későn vesszük észre. Amikor 5 éve okostelefonom lett, én is ránéztem egyszer menet közben. 100-as tempónál. M1-M7 kivezetőn, egyszer csak fékezés volt előttem. Nem is lett volna ezzel semmi baj, ha nem az új telefont babrálom éppen. Felnéztem, félre kellett rántanom a kormányt SZÁZNÁL! Az autópálya teljes szélességét (4 sáv) gondosan kihasználva, élesben tesztelve az ESP tudását, csak 4-5 farolás után tudtam összeszedni a kocsit. Meg kellett állapítanom, hogy nem vagyok egy Alonso.
100-nál már nagyon veszélyes egy leszúrt Rittberger
Terheled az agyad
Az megvan, amikor a régi számítógépen akadozik a HD film? Ez azért van, mert a proci, vagy a videókártya nem bírja szuflával a rengeted adat feldolgozását. Pontosan így jár az emberi agy is, amikor egyszerre több dolgot bízunk rá. A vezetés éppen elég teendőt ró a szürkeállományunkra: kuplung, fék, gáz, váltó, tükrök, sebességhatárok, KRESZ táblák, más kocsik, gyalogosok, stb. Ezek mellett általában beszélnek a rádión, a reggel újra csepegni kezdő csap is bosszant, az anyósunk születésnapi bulijára még nem vettünk semmit, határidős melók vannak és még sorolhatnám.
Amikor vezetés közben még plusz dolgokat bízunk az agyunkra, magyarul megosztjuk a figyelmünket, értelem szerűen minden feladat kicsivel lassabb lesz. Tavalyi tesztünkben szimulátorban tettük próbára alanyaink képességeit. Egy parkolási feladat közben összetettebb feladatokat bíztunk rájuk. Pl. betűzze el visszafelé az év kilencedik hónapját. Ez még a fotelben ülve is elég nehéz feladat nem? (Várok egy kicsit, hogy mindenki túlessen ezen...)
REBMETPESZ
Jól megfigyelhető volt, hogy a manőver végrehajtása végzetesen lelassulunk, egyszerűen nem tudunk ennyi mindenre figyelmi egyszerre. A kézben tartott mobiltelefon veszélyeiről már beszéltünk néhányszor, de nem csak az a baj, hogy egyik kezünket nem tudjuk a vezetésre használni.
Ide beszúrnám, hogy a telefon saját kihangosítóját is sokan használják, felmentést remélve ettől a szabály alól. Nos, a helyzet így semmivel sem jobb, mintha a fülünkre szorítva telefonálnánk...
Aki olyan rendes, hogy a szabályoknak megfelelően csak kihangosító, vagy headset használata mellett telefonál, az sem lehet 100%-ig nyugodt. Ugyanis a telefonban velünk közölt információ, vagyis a hallott hír is durván befolyásolhatja a koncentrációnkat. Képzeljünk csak el egy brókert, akivel éppen azt közlik, hogy a cég akinél dolgozik éppen csődbe ment, zárolták, vagy a fejeseket elvitték a rendőrök - tehát elszegényedett! Ugyanez lehet a helyzet pl. egy tragikus vagy éppen egy nagyon örömteli esemény hallatán.
De beszéljünk csak egy sima tárgyalás letelefonálásáról. A felkínált időponton gondolkoznunk kell, ami naptár nélkül igencsak gondolkodtató feladat.
Mi van még?
Ha már betiltották a kézben tartott mobiltelefont, ennyi erővel (igen, igazuk van a felháborodóknak) be kellene tiltani a szendvicsezés, kávézgatást és a cigarettázást is. Ezek a tevékenységek annyira rutinszerűek, hogy általában nem hordoz különösebb veszélyt, ha meghúzzuk az ásványvizet, vagy elnyammogunk egy almát menet közben. Mindaddig így van ez, amíg a rutinszerű cselekvést nem zavarja meg valami váratlan esemény.
Egy jó "gitárburger" is tud meglepetést okozni út közben
Pl. félrenyelünk. A cigányútra ment étel azonnali heves reakciókat vált ki, öklendezés, görcsös köhögés következik, ami közben igen nagy kihívás egyenesen is tovább haladni, nem hogy valami váratlan eseményre reagálni. Kaja közben is bosszantó, ha a szendvicsben lévő főtt tojás (persze a majonézes verzió) katapultál az üléskárpitra. Nem szeretnénk hogy beszívja, ezért kétségbeesetten próbáljuk menteni a menthetőt, és amellett, hogy a helyzet persze csak rosszabb lesz a plüsskárpitba masszírozott cumótól, az útra sem figyelünk semennyire.
Vagy ivás közben is le tudjuk magunkat önteni. Minősített az eset, ha a elvitelre kért papírpoharas kávé forró tartalma a combunkon landol, mert ez még fájdalmas is, a feltétlen reflexeinkkel remekül tudunk kormányt félrerántani, vagy satuféket nyomni.
Szerencsére egyre kevesebben cigiznek, de a dohányzás is rejteget magában veszélyeket. Amíg csak simán bagózunk, addig nincs probléma. De az a fránya cigaretta már csak olyan, hogy a huzat kiveri a parazsat belőle. Ez is egyenesen rajtunk, vagy az üléskárpiton landol és azonnal szeretnénk elhárítani a veszélyt. Na ekkor is tekintgetünk mindenhová, csak az útra nem.
Ha már kár, legyen tetemes! Aki kávé-cigi kombót nyomat a kocsiban és megtörténik a baj, javaslom, gyorsan öntse le a kávéval a parazsat! :)
Felhasználó barát
Most nem az internetező papokra gondolok, hanem arra, hogy a technika fejlődése azért áldást is hozott. A navigáció használata még mindig sokkal biztonságosabb, mint az anyósülésre kiterített térképek nézegetése út közben. Persze, aki akar, ebben is talál magának kihívást, ha menet közben állítjuk be, akkor nem sokat élvezhetünk a megnövekedett biztonságból.
Itt a tavasz...
A mondatot már be sem fejezem. Férfitársaim, tegyük a szívünkre(!) a kezünket! Az első naptól fogva, amikor a hőmérséklet eléri a 20 fokot, olyan ingercunami vár ránk az utcákon, amire érdemes tudatosan felkészülni. Szerintem jelentősen csökken a lámpás kereszteződések áteresztő képessége ilyenkor, amikor a nőket bambuló sofőröket már halk kürtszóval kell ráébreszteni: zöldebb már nem lesz a lámpa...
Tudjuk, hogy fel adva a lecke!
A pirosnál észrevett hölgy sofőrt menet közben már ne stíröljük oldalra fordított fejjel, mert közben előttünk bármi megtörténhet... Kommentbe várjuk az elbambulós sztorikat!
Benne leszek a tévében
Jövőhéten kedden, március 10-én 16:50-től az RTL Klub-on kerül adásba a Dr. Tóth című egészségügyi show műsor vonatkozó része, melyben szakértőként szerény személyem is részt vesz.
Szóval kedden délután TV, addig meg óvatosan!