Rövid, három munkanapos hét kezdődött. Ismerjük az országunkat, ahogyan mondani szoktuk: Ilyenkor a fű sem nő. A csonka hét első napjának estéjén csaknem az egész országot özönvíz érte el, a híradásokban csak a beázott bevásárló központok, leállított villamosok, elárasztott aluljárókról hallani.

Vizitaxi. Okosabb volt megállni... (Forrás: Index.hu galéria)

Én tegnap este hét körül indultam el egy találkozóra, a vihar szempontjából (és a felújítások miatt is) a város talán legneuralgikusabb pontja, a Moszkva Széll Kálmán tér felé. Az eső a Dráva utcában ért, borzasztó gyorsan hömpölyögni kezdett a víz mindenütt. A Margit hídra még simán felértem, sőt át is keltem Budára, de amit leértem a hídfőről az a látvány fogadott, hogy a Margit utca mindkét ágából ÖMLIK lefelé a saras áradat.

Emlékeimben él még a néhány évvel ezelőtti hasonló eset, amikor a saját szememmel láttam, ahogyan egy hetes BMW-t egyszerűen megemel a víz és önhatalmúlag jelöli ki további haladási irányát, az akkor még tényleg Moszkva térnek hívott objektum közelében. (Ekkor történt, hogy a Széna téri bevásárlóközpont mélygarázsában 80 centis víz állt, ami zuhatagként tódult befelé a lejárókon.

Meg is érkeztünk mai rövid szösszenetünk lényegéhez. Nem akartam a siebener sorsára jutni, ezért felhajtottam a Margit utcába, mert a hegyen lehet, hogy folyik lefelé a víz, de legalább nem süllyedek bele küszöbig.

Szegény öreg karcos kaptatott a meredek szerpentinen felfelé. A 15 km/h alatt automatikusan életre kelő első parkolássegítő nyelhetett már egy kis vizet, mert gyakorlatilag azt jelezte, hogy már neki is ütköztem valaminek. Kb. 10 centis gázló volt már alattam, amikor a Margit utca első visszafordítójához értem. A kanyar nagyon szélesre van alakítva, így teljesen jobbra húzódva leparkoltam (itt) és kitettem a vészvillogót. Készítettem is egy videót.

Saját rövidfilm a Margit utcai történésekről

Egy bolond négyet csinál. Bár a kanyar után is képes lettem volna haladni, nem akartam tovább kínozni a technikát. Mivel elakadásjelzővel álldogáltam, sikerült társakat is szereznek akik azt hitték, nincs tovább.

A tegnapi eseményekről megjelent képek tanúsága szerint nem mindenki gondolja át, hogy hova kellene behajtani és hová nem, pedig a hideg víz ölelése nem annyira barátságos a felhevült alkatrészeknek, kipufogónak, csapágyaknak stb. arról nem is beszélve, hogy ha a motor véletlenül vizet szív levegő helyett, akkor hívhatjuk a papot a kocsinkhoz.

Várjuk a kommentekben a tegnapi (már özönvíz közbeni) autós elakadások és az utána tapasztalt hibajelenségek történeteit! Írjatok bátran, nem szégyellni való dolog ez, hanem mindannyian tanulhatunk belőle!

Ha tetszik a kezdeményezés, hogy ne (csak) a saját hibáinkból tanuljunk, nyomj egy lájkot a cikk alatt! Köszönjük! Esőben is Óvatosan!