...írta Szabó Lőrincz "Szél hozott, szél visz el" című versében, amelyet sokan inkább Koncz Zsuzsa gyönyörű előadásában ismerünk. A téma a reggelek időjárása kapcsán igen aktuális. Legalább a fejekben oszlassuk el a ködöt, mielőtt autóba ülünk!
Mi az a köd?
A levegő vizet tartalmaz pára formájában, de ezt nem mindig látjuk. Minél melegebb a levegő, annál több vizet tud oldott állapotban megkötni – és fordítva, minél hidegebb, annál kevesebbet. Innen ered a relatív páratartalom fogalma, vagyis az, hogy egy adott hőmérsékleten a vízmegkötő "kapacitásának" hány százalékát "használja" a levegő. Szóval a levegő (pl. este) lehűl és az addig tárolt vizet nem képes már megtartani és néhány ezredmilliméternyi átmérőjű vízcseppek válnak ki a levegőben. Magyarul felhő képződik, csak ez most nem odafent, hanem idelent van.
Ha túl erős a köd, akkor a látótávolságot jelentősen csökkenti. Beszéltünk már követési távolságról és féktávolságról. Megfelelő – megállásra elegendő – távolságot még akkor is nehéz meghatározni, ha látjuk, hogy mit követünk egyáltalán. Ködben mindez még nehezebb...
Nem baj, ott a ködlámpa!
Csak lassan a testtel! Sok igaznak vélt és valós információ kering arról, hogy a ködlámpákat, hol, mikor lehet használni. Találgatások helyett forduljunk a jogszabályokhoz, nézzük mit is mondd az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet, vagy ahogy hivatkozni szoktunk rá, a KRESZ:
44.§ (4): Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
Na ezzel igazán beljebb vagyunk. Nem csak az a baj, hogy a látási viszonyok megítélése szubjektív, hanem hogy ezzel sokan vissza is élnek. De erről majd később, most keresgéljünk tovább a jogszabályokban. Rövid keresés után rábukkanunk a 6/1990 KÖHÉM rendeletre, ami A-tól Z-ig mindent szabályoz, így találunk közte ködlámpákra vonatkozó részt is. A II. rész tartalmazza a fogalmak meghatározását.
5.13. első ködfényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét;
Köd előttem...
Az első ködfényszórót tehát ködben, hóesésben, erős esőben, vagy porfelhőben kapcsolhatjuk be. Ha ezek egyike sem áll fent, akkor szabálytalanok vagyunk, ha ködfényszórót használunk. Tévhit, hogy az első ködlámpák használata lakott területen kívül szabályos csak. Ha (csak) ezért állít meg a rendőr, még van esélyünk. Ha a fenti jelenségek nem tompítják a ködfényszórónk fényét, akkor erősen vakíthatja a szemben közlekedőket, ezért tilos és veszélyes a használata.
Köd mögöttem...
Na, itt már szűkebb a mozgásterünk: csak sűrű köd esetén kapcsolhatjuk be! De akkor feltétlen használjuk, mert sokat segítünk vele a ködben mögöttünk botorkáló sofőröknek.
Látszani is legalább olyan fontos, mint látni
Fontos, hogy figyeljünk a folyamatosan változó körülményekre, és amint javul a látótávolság kapcsoljuk le a hátsó ködlámpát, megkímélve ezzel a mögöttünk haladókat egy maradandó látáskárosodástól. És a vörös fény okozta agresszív rohamoktól... :)
(Esőben semmi esetre se használjuk a hátsó ködlámpát, mert a vörös fénye minden vízcseppen megtörve vakítja az utánunk jövő sofőröket!)
Szegény pára...
...csak csapong ide-oda. Autón kívül és belül is nehezíti az életünket. Arról már volt szó, hogy belül mi történik, de a pára az út felületére is hajlamos kicsapódni és így nedvesíti is azt. Ehhez szintén az kell teljesüljön, hogy az útfelület hidegebb legyen a fölötte elhelyezkedő levegőnél.
Ha a levegő tovább hűl, a víz meg is fagy... Erről is olvashattatok már.
Úgyhogy a sűrű ködben is csak óvatosan! Jobb elkésni bárhonnan ebben a világban, mint hamar érkezni egy másikba!!
